2013. február 6., szerda

Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? I.


A legtöbbünk emlékszik arra, amikor kisiskolás korunkban a tanító néni óriási türelemmel elkezdte tanítani nekünk az első írott betűket. Lassan megtanultuk megformálni a furcsa alakzatokat és az évek során ezt a tudásunkat egyedi és a számunkra leginkább megfelelő írássá fejlesztettük.

A sztenderd (iskolában tanult) írások formai és méretbeli sajátosságai határozzák meg, hogy a későbbiek folyamán a grafológus mihez tudja viszonyítani a kapott írásmintát.  Mind a méretbeli, mind a formai eltéréseket megfigyeljük a vizsgálat során.  Épp ezért elengedhetetlen, hogy tudomásunk legyen arról, hogy a személy milyen sablon alapján tanult meg írni.

Nem véletlenül írtam többes számban a sztenderd írásokat. A magyar történelem folyamán többféle változattal is kísérleteztek már, amelyek közül nem mindegyik bizonyult megfelelőnek. Ezek az idő folyamán lassan kivesztek a gyakorlatból.

1. ábra Kalligrafikus szépírás
A kalligrafikus szépírás (1. ábra) 1906-1948-ig volt forgalomban. Az írás jobbra dőlt, vonásai ellipszisre épülnek. Zónáinak aránya 1:2,5. Az 1925-ös év után egyre többen bírálták a szépírást mondván: formájának megértése és alakítása nehéz a fejlődésben lévő szervezet számára, károsan befolyásolja azt.

Olyan reformírást kívántak, melyek megkönnyítik a formaalkotás folyamatát. A Luttor Ignác által kifejlesztett írásmód az egyike volt az újonnan kialakult módszereknek. 1927-ben javasolták az úgynevezett zsinórírás (2. ábra) tanítását. Az írás körformára épül, 90°-os állóbetűs írás.

Azonban ez a módszer sem volt hosszú életű. Ellenzői 1945 után megsokasodtak, és végül az 1956-ban született általános iskolai tanterv bevezetésével el is tűnt az oktatásból.

2. ábra Zsinórírás



Ekkor vezették be a napjainkban is használatos c-s kötéses írásmódot (3. ábra). Körformára épülő írás, mely 90 °-os szöget zár be az alapvonallal (álló).  Zónái a kalligrafikus írástól eltérően, egyenlő arányúak (1:1:1). Fedővonalas (újra át kell menni a már leírt vonalon) kötésmódod alkalmaz, így folyamatában köti a betűket.

3. ábra C-s kötéses álló írás
 A hozzá fűzött reményeket ez a módszer sem váltotta be, igaz, hogy egységesítette az írás oktatását, de a gyermekek dolgát a legkevésbé sem könnyítette meg. A gyerekek írása a negyedik osztály végére erősen káoszossá, olykor olvashatatlanná vált.

A probléma megoldására indított kísérletezések egyik eredménye a Virágvölgyi Péter féle dőlt írás (4. ábra), melynek tanítását az 1966/67-es tanévben el is kezdték. 1976-tól kísérleti írás, mely egyre jobban elterjedt és ma is használják. 75°-ban jobbra dőlt, ellipszis formára épül. Szakított a fedővonalas kötéssel, így a betűket külön-külön kötik egymáshoz. Ez a módszer és a dőlt írás, dinamikusabb mozgást tesz lehetővé. 
4. ábra Virágyvölgyi Péter féle dőlt írás


Napjainkban tehát a C-s kötéses és a Virágvölgyi-féle sztenderd írásokkal találkozhatunk a leggyakrabban. Azonban az idősebb korosztály köreiben még mindig megtalálhatóak a kalligrafikus szépírás cikornyás formái, sőt talán a zsinórírás hurkos betűi is.


A Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II. részében néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan, milyen mértékben változnak meg a tanult normák az évek során.

4 megjegyzés:

  1. Az 1. ábrán a román nyelvű szépírás táblája szerepel. A magyar kalligrafikus szépírásban legalábbis a kis írott r másképp nézett ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Levente,
      Köszönjük az észrevételt, valóban rossz képet linkeltünk.

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Még mindig nem a magyar abc látható az első képen. Köszi!

    VálaszTörlés