A legtöbbünk emlékszik arra, amikor kisiskolás korunkban a tanító néni óriási türelemmel elkezdte tanítani nekünk az első írott betűket. Lassan megtanultuk megformálni a furcsa alakzatokat és az évek során ezt a tudásunkat egyedi és a számunkra leginkább megfelelő írássá fejlesztettük.
A sztenderd (iskolában tanult) írások formai és méretbeli
sajátosságai határozzák meg, hogy a későbbiek folyamán a grafológus mihez tudja
viszonyítani a kapott írásmintát. Mind a
méretbeli, mind a formai eltéréseket megfigyeljük a vizsgálat során. Épp ezért elengedhetetlen, hogy tudomásunk
legyen arról, hogy a személy milyen sablon alapján tanult meg írni.
Nem véletlenül írtam többes számban a sztenderd írásokat. A
magyar történelem folyamán többféle változattal is kísérleteztek már, amelyek
közül nem mindegyik bizonyult megfelelőnek. Ezek az idő folyamán lassan
kivesztek a gyakorlatból.
1. ábra Kalligrafikus szépírás |
A kalligrafikus szépírás (1. ábra) 1906-1948-ig volt
forgalomban. Az írás jobbra dőlt, vonásai ellipszisre épülnek. Zónáinak aránya
1:2,5. Az 1925-ös év után egyre többen bírálták a szépírást mondván: formájának
megértése és alakítása nehéz a fejlődésben lévő szervezet számára, károsan
befolyásolja azt.
Olyan reformírást kívántak, melyek megkönnyítik a
formaalkotás folyamatát. A Luttor Ignác által kifejlesztett írásmód az egyike
volt az újonnan kialakult módszereknek. 1927-ben javasolták az úgynevezett zsinórírás
(2. ábra) tanítását. Az írás körformára épül, 90°-os állóbetűs írás.
Azonban ez a módszer sem volt hosszú életű. Ellenzői 1945
után megsokasodtak, és végül az 1956-ban született általános iskolai tanterv
bevezetésével el is tűnt az oktatásból.
2. ábra Zsinórírás |
Ekkor vezették be a napjainkban is használatos c-s kötéses
írásmódot (3. ábra). Körformára épülő írás, mely 90 °-os szöget zár be az alapvonallal (álló). Zónái a kalligrafikus írástól eltérően,
egyenlő arányúak (1:1:1). Fedővonalas (újra át kell menni a már leírt vonalon)
kötésmódod alkalmaz, így folyamatában köti a betűket.
3. ábra C-s kötéses álló írás |
A hozzá fűzött
reményeket ez a módszer sem váltotta be, igaz, hogy egységesítette az írás
oktatását, de a gyermekek dolgát a legkevésbé sem könnyítette meg. A gyerekek
írása a negyedik osztály végére erősen káoszossá, olykor olvashatatlanná vált.
A probléma megoldására indított kísérletezések egyik
eredménye a Virágvölgyi Péter féle dőlt írás (4. ábra), melynek tanítását az 1966/67-es
tanévben el is kezdték. 1976-tól kísérleti írás, mely egyre jobban elterjedt és
ma is használják. 75°-ban
jobbra dőlt, ellipszis formára épül. Szakított a fedővonalas kötéssel, így a
betűket külön-külön kötik egymáshoz. Ez a módszer és a dőlt írás, dinamikusabb
mozgást tesz lehetővé.
4. ábra Virágyvölgyi Péter féle dőlt írás |
Napjainkban tehát a C-s kötéses és a Virágvölgyi-féle
sztenderd írásokkal találkozhatunk a leggyakrabban. Azonban az idősebb
korosztály köreiben még mindig megtalálhatóak a kalligrafikus szépírás
cikornyás formái, sőt talán a zsinórírás hurkos betűi is.
A Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II. részében
néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan, milyen mértékben változnak meg a
tanult normák az évek során.
Az 1. ábrán a román nyelvű szépírás táblája szerepel. A magyar kalligrafikus szépírásban legalábbis a kis írott r másképp nézett ki.
VálaszTörlésKedves Levente,
TörlésKöszönjük az észrevételt, valóban rossz képet linkeltünk.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésMég mindig nem a magyar abc látható az első képen. Köszi!
VálaszTörlés