Ismered ezeket az embereket?

A személyiséget többféle típusba sorolhatjuk, sokféle tipológia alapján (Hippokratész, Kretschmer, Jung, Eysenck). A grafológiai elemzés során rengeteg számszerű adatot kapunk, melyet táblázatban rendszerezünk, és grafikonokon is megjelenítünk. A grafikon alapeleme egy egyenes, jobban mondva szakasz, melynek kezdő pontja az önbecsülés mértéke, vagyis saját elképzelésünk, hiedelmünk a világban elfoglalt helyünkről, végpontja pedig, az önmegvalósítás sikerességének szintje, stabilitása.

Az egyenes meredekségét a személy önérvényesítési késztetésének mértéke adja.

Tengelyünknek sokféle típusa és konstellációja, variációja lehet, értelmezését befolyásolja sok más tényező. Ez a grafikon az alapja a dinamikus személyiségkép készítésének. Durván egyszerűsítve, csak a játék kedvéért, ezeknek az egyeneseknek a tanulmányozásával is sokféle viselkedéstípusú embert ismerhetünk fel.

Mostanában a leggyakrabban előforduló típus, az úgynevezett szenvedély tengellyel rendelkező, aki nem lépi meg azokat a lépéseket, melyek a siker felé vinnék, nem vállalja fel a kockázatosabb utat, inkább valamilyen szenvedélybe menekül. Az ad neki kikapcsolódást, feltöltődést a mindennapokból.

Egy másik típus, a mártír, aki kötelességtudóan teljesít, túlvállalja magát, közben érzi, hogy túlterhelt, mégsem képes saját terheit csökkenteni.

Ismerjük a másokon átlépve önérvényesítő törtetőt, aki ellenszenvet kelt agresszivitása miatt. Neki valószínűleg kicsi az önértékelése, és éppen ezért szeretne nagy erőkkel bizonyítani.

Az ereszkedő egyenes összenyomottságot, rossz mentális közérzetet takar, a személy énjének, vágyainak háttérbe szorítását.

Végül, aki többnek akar látszani, mint ami. Az önmagáról kialakított képet feltupírozta, és azt várja, hogy különlegességét mások is elismerjék. Nincs valódi teljesítmény mögötte, ezért könnyen megbántódhat, ha ez kiderül.

Szerencsére, nem ilyen egyszerű a rezonometriai értelmezés, számtalan adatot viszonyítunk egymáshoz, ahogy az ábrán is látszik, sok-sok mért elemet és azok egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk.

Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma ábra sem. 

ŐK MÁR MEGKAPTÁK A LEGFRISSEBB HÍRLEVELÜNKET.
IRATKOZZ FEL TE IS!

Mit írjak a grafológusnak?

Ha kérhetjük, inkább másolj. Jobban szeretjük – és amikor pályaválasztáshoz, munkaerő kiválasztás támogatására készítünk elemzést, kérjük is – ha a duktor (az író személyt hívjuk így) másol. Erre azért van szükség, mert a pontos mérés érdekében az írásnak mennyiségi és minőségi kritériumoknak kell megfelelnie.

Például: „a” betűből 50 darabot kell lemérnünk, „o” betűből szintén, ugyanis e két írásjegyen mért adatokat átlagoljuk, egymáshoz is viszonyítjuk. Ha nincs meg a kellő darabszám, nem lesz precíz a számításunk.

A másoláshoz instrukciókat is adunk. Magát az írást, mint tevékenységet vizsgáljuk, megfeleltethetjük az író személy feladatmegoldásának, mondjuk munkavégzés közben. Ezért kérjük, hogy az írásmintát a lehető legpontosabban, a lehető legrövidebb idő alatt készítse el. Minimum 15 leírt sort kérünk, ám ha a duktornak nincs kedve megállni, az sem baj. Sőt, számunkra az is információ. Az általunk kiadott szöveg tördeletlen, és elég nehéz is, nevekkel, évszámokkal, így buzdítva alanyunkat, hogy bátran tagoljon, válasszon el, merüljön bele az írásba, és ne a külalakra figyeljen. Az írásmű végére teljes aláírást is kérünk, ennek is fontos szerepe van az elemzés során.

Az írásképet befolyásolhatják bizonyos tényezők, melyeket jobb kiküszöbölni, ha lehet, például fejfájás, kimerültség, gyógyszerek, alkohol hatása. Ugyancsak fontos, hogy jó tollal, kényelmesen ülve (ne mozgó vonaton) készítsük el az írásmintát.

Vannak olyan zavaró hatások is, melyeket nem tudunk kiiktatni, például kézsérülés, öregedés miatti kézremegés, látásromlás. Erről tájékoztassuk a grafológust. Valamint szemüveg viseléséről, és a domináns kézhasználatról is.