A gondos munkáltató erre is figyel –Motiváció

A motiváció az a hajtóerő, az a belső késztetés, amely cselekvésre ösztönöz. Meghatározza aktivitási szintünket, viselkedésünk szervezettségét, és hatékonyságát.

A motiváció keltette húzóerő megemeli a szervezetben fellépő aktivációs szintet, -ezért járunk be minden nap dolgozni- mely azonban a szükséglet kielégítése után lecsökken.

Jogosan gondolhatjuk, hogy ilyenkor a teljesítmény is csökken?

Kétféle motivációt ismerünk: Amikor a viselkedés mozgatórugója valamilyen cél elérése, pl. előléptetés, és amikor a cselekvés motivációja maga a cselekvés élvezete, pl. ha a munkánk a hobbink (Flow állapot).

Az első, a vágy, vagy cél elérésekor szűnik meg, a második pedig akkor, ha valamilyen külső eszközzel jutalmazzák a tevékenységet, például pénzt adnak a gyereknek az ötös osztályzatokért.

A munkáltató számára egyik sem túl jó hír.

 

Gondolkodjunk el még a Maslow-i szükséglet-hierarchia modellen.

Az elmélet szerint, szükségleteink a piramison látható sorrendben jelenhetnek meg, de csak akkor, ha az alattuk lévő szükségletek legalább részben kielégítettek.

Erre már építhetünk.

A munkával kapcsolatos leggyakrabban előforduló motivációk:

Ø      Anyagiak

Ø      Önmegvalósítási igény

Ø      Szellemi tevékenység vágya

Ø      Gyakorlatias tevékenység vágya

Ø      Szociabilitás, azaz a közösséghez tartozás érzése

Ø      Elmélyülés lehetősége

Ø      Vezető szerep

Ø      Dicséret, jutalmazás

A motiváció egyénenként más lehet, de a személy élethelyzete is befolyásolja. Aki már a piramis csúcsához közelít, annak már nem elég a jó fizetés, hasznos is akar lenni. Keresi a kihívásokat. Őt nehezen tudnánk megtartani, az éves béremeléssel.

Ha tudjuk, hogy munkatársainknak különböző motivációi vannak, akkor jó tesszük, ha odafigyelünk erre, és személyre szabjuk a juttatásainkat.

Oszd meg a Facebookon