A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sztenderd. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sztenderd. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 2., szombat

Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II.


Az első próbálkozásoktól kezdve a dinamikus írás kialakulásáig hosszú idő telik el. A gyerekekben először egy stabil tudásnak kell kialakulnia ahhoz, hogy a későbbiek során egyedivé válhasson írásuk. Vagyis automatikus cselekvéssé kell válnia az írásnak.

Cikkünkben, egy ember írásain keresztül mutatjuk be a változásokat.
1. ábra 3. osztályos írás
A c-s kötéses írás, a betűk tanulása 1. osztályban történik. A továbbiakban a gyerekek a sztenderd formákat másolják, a tanítók arra ösztönzik őket, hogy minél pontosabban elsajátítsák az írás folyamatát (4. osztályig). Az írás alakja a legtöbb esetben még az eredetit mintázza. Kerekded betűk, kötött, lassú, jól megformált. (1. ábra)

2. ábra 8. osztályos írás
Ötödik osztályban már engedélyezett az egyszerűsítés, így a diákok elkezdik bontogatni szárnyukat és elindulni az egyediesedés útján. A gyors tempójú diktálásokat csak úgy tudják követni, ha minél gyorsabban írnak, a formák szétesnek és „rondává” válnak. Ahogy sorra váltják az osztályokat, annál gyorsabb tempót várnak el tőlük.  Az írás tempósabb, kötetlen, a formák kisebbek és kevésbé egyformák, szögesedés. (2. ábra)

Többször is lejátszódik a folyamat, mely során az írás szétesik, majd rövid időre stabilabbá válik.

A gimnáziumi időszakhoz kapcsolódik a fiatalok útkeresése. Ez az írásukban is tükröződik, megjelennek a kívülről átvett formák. Ilyen például a karika ékezet, a különböző díszítések. A sok változás, ami ekkor végbemegy a fiatalokban, mind leképeződik az írásukban is (rövid időn belül gyorsan változik). Ezért lesz olykor túlzottan fegyelmezett, kerekded, kusza, szöges, bizonytalan, de akár olvashatatlanná is válhat.

3. ábra 11. osztályos írás
4. ábra 11. osztályos írás

 A két írás közötti eltérés mindenki számára egyértelműen megmutatkozik. Az első írás inkább balra dőlő, rendezettebb, íveltebb, az alakzatok megformáltak (3. ábra). Ezzel ellentétben a másik írás jobbra dől, szögesedő, kevésbé olvasható, feszültség és kiegyensúlyozatlanság olvasható le róla.

5. ábra 12. osztályos írás

Emberünk egy évvel későbbi írásán: kisebb méret, de harmonikusabbnak látszik, inkább álló, kerekebb formák (5. ábra).

Ahogy a bennük zajló folyamatok kezdenek lecsitulni, úgy lesz az írásuk is fokozatosan kiegyensúlyozottabb. A fiatalok személyisége, énük egyre stabilabbá és egyedibbé válik, ami az írásukban is nyomon követhető.
A legtöbb esetben, mire a fiatal felnőtt eléri a 20. életévét, írása felveszi a későbbiekben rá jellemző formákat, tulajdonságokat. (Ez csak egy becsült életkor, akár korábban, akár később is kialakulhat.)

6. ábra aktuális íráskép

Az írás dinamikus, gyors, egyszerűsítő, a formák változatosak és egyediek A távolságok megnövekedtek, de a korábbi írásoktól eltérően ez már kötöttebb. (6. ábra).

Aki esetleg nem olvasta, nézze meg cikkünk első részét is: Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? I.

2013. február 6., szerda

Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? I.


A legtöbbünk emlékszik arra, amikor kisiskolás korunkban a tanító néni óriási türelemmel elkezdte tanítani nekünk az első írott betűket. Lassan megtanultuk megformálni a furcsa alakzatokat és az évek során ezt a tudásunkat egyedi és a számunkra leginkább megfelelő írássá fejlesztettük.

A sztenderd (iskolában tanult) írások formai és méretbeli sajátosságai határozzák meg, hogy a későbbiek folyamán a grafológus mihez tudja viszonyítani a kapott írásmintát.  Mind a méretbeli, mind a formai eltéréseket megfigyeljük a vizsgálat során.  Épp ezért elengedhetetlen, hogy tudomásunk legyen arról, hogy a személy milyen sablon alapján tanult meg írni.

Nem véletlenül írtam többes számban a sztenderd írásokat. A magyar történelem folyamán többféle változattal is kísérleteztek már, amelyek közül nem mindegyik bizonyult megfelelőnek. Ezek az idő folyamán lassan kivesztek a gyakorlatból.

1. ábra Kalligrafikus szépírás
A kalligrafikus szépírás (1. ábra) 1906-1948-ig volt forgalomban. Az írás jobbra dőlt, vonásai ellipszisre épülnek. Zónáinak aránya 1:2,5. Az 1925-ös év után egyre többen bírálták a szépírást mondván: formájának megértése és alakítása nehéz a fejlődésben lévő szervezet számára, károsan befolyásolja azt.

Olyan reformírást kívántak, melyek megkönnyítik a formaalkotás folyamatát. A Luttor Ignác által kifejlesztett írásmód az egyike volt az újonnan kialakult módszereknek. 1927-ben javasolták az úgynevezett zsinórírás (2. ábra) tanítását. Az írás körformára épül, 90°-os állóbetűs írás.

Azonban ez a módszer sem volt hosszú életű. Ellenzői 1945 után megsokasodtak, és végül az 1956-ban született általános iskolai tanterv bevezetésével el is tűnt az oktatásból.

2. ábra Zsinórírás



Ekkor vezették be a napjainkban is használatos c-s kötéses írásmódot (3. ábra). Körformára épülő írás, mely 90 °-os szöget zár be az alapvonallal (álló).  Zónái a kalligrafikus írástól eltérően, egyenlő arányúak (1:1:1). Fedővonalas (újra át kell menni a már leírt vonalon) kötésmódod alkalmaz, így folyamatában köti a betűket.

3. ábra C-s kötéses álló írás
 A hozzá fűzött reményeket ez a módszer sem váltotta be, igaz, hogy egységesítette az írás oktatását, de a gyermekek dolgát a legkevésbé sem könnyítette meg. A gyerekek írása a negyedik osztály végére erősen káoszossá, olykor olvashatatlanná vált.

A probléma megoldására indított kísérletezések egyik eredménye a Virágvölgyi Péter féle dőlt írás (4. ábra), melynek tanítását az 1966/67-es tanévben el is kezdték. 1976-tól kísérleti írás, mely egyre jobban elterjedt és ma is használják. 75°-ban jobbra dőlt, ellipszis formára épül. Szakított a fedővonalas kötéssel, így a betűket külön-külön kötik egymáshoz. Ez a módszer és a dőlt írás, dinamikusabb mozgást tesz lehetővé. 
4. ábra Virágyvölgyi Péter féle dőlt írás


Napjainkban tehát a C-s kötéses és a Virágvölgyi-féle sztenderd írásokkal találkozhatunk a leggyakrabban. Azonban az idősebb korosztály köreiben még mindig megtalálhatóak a kalligrafikus szépírás cikornyás formái, sőt talán a zsinórírás hurkos betűi is.


A Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II. részében néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan, milyen mértékben változnak meg a tanult normák az évek során.