Aláírás, és ami mögötte van...

A minap olvastam egy cikket a cvonline blogján, miszerint hogyan tudjuk a főnökünkről megállapítani a vezetői képességeit, ha esetleg a saját bőrünkön ezt amúgy nem tapasztalnánk meg nap mint nap. Ez adott ihletet, hogy írjak kicsit bővebben is az aláírásokról: nézzük, nálunk miről is szól az aláírás elemzése: a vezetői attitűdön kívül mit tudhatunk meg a személyről?

Az aláírás a legtöbbször leírt, legjobban begyakorlott írásunk. Viszonylag kevés változáson megy keresztül, ha egyszer kialakult. A kézírás felett egyre inkább átveszi a hatalmat a gépírás, de az aláírás szükségessége, érvényessége még mindig fennáll. Egyedi, ezért alkalmas bizonyos helyzetekben az egyén egyetértésének, jelenlétének igazolására.

Az aláírás sok esetben önmagában a teljes személyiség jellemzéséhez nem elegendő, a normál írással való összevetés során jutunk megfelelő következtetésekre. (Bár vannak olyan beszédes, jellegzetes aláírások, hogy önmagukban is értelmezhetők: Pl. Múltkor bemutattuk Messi aláírásának elemzését itt a blogon, és Walt Disney aláírását a Facebookon.)

 

1.A normál írás és az aláírás viszonya

Ha az írásunk az önmagunkról megalkotott elméletünk, képünk, akkor az aláírás az én- ideálunkat testesíti meg. Az általunk vágyott önkép ebben az egy, rövid íráselemben, összesűrítve jelenik meg.

A személy akkor fejlődik, ha vannak vágyai, vannak céljai, amik felé tart, és ezek persze elérhetők, nem irreális célok. Azaz kell lenni egy kis eltérésnek az énképe és énideálja között: többre vágyik, mint aminek aktuálisan érzi magát; többet akar elérni; a személyiség növekedni akar. Más megfogalmazással élve: kell egy bizonyos feszültség, diszkomfort érzés, hogy változni akarjunk, és ne egy helyben toporogjunk, ne a langyos vízben pancsoljunk.

Grafológiai elemzés során ezt a különbséget, ami feszít minket (azaz a növekedési, énkiterjesztési vágyat) a normál írás és az aláírás összevetésével vizsgálhatjuk meg.

Az aláírás mérete

Az írás méretéhez képest kicsi aláírás

A nagy méretű aláírás az egyén kihangsúlyozását jelenti. Az ilyen aláírású emberben nagy az önérvényesítési vágy, szeretne jelentőségteljes lenni, akit az emberek nem felejtenek el egykönnyen. Minél nagyobb a normál írás és az aláírás méretbeli különbsége, annál jobban feszíti a duktort ez a vágy. Élete célja ebben fogalmazódik meg, cselekedeteit ennek a célnak az elérése érdekében szervezi.
Az íráshoz képest nagyon kis méretű aláírás az én háttérbe szorítását jelzi, rendkívül visszafogott, gátlásos emberek írják nagyon kis betűkkel a nevüket. A háttérben szorongásos problémák is meghúzódhatnak.

 Az aláírás stílusa

A személy hitelességét mutatja, ha az aláírás hasonló stílusban íródik, mint a szövegírás.

Ha az alárás nagyban eltér a szöveg írásának stílusától, akkor gyanakodhatunk arra, hogy túl nagy az íróban lévő feszültség. Túl nagy a különbség az aktuálisan látott énkép és a vágyott kép között. Irreális célokat tűz ki maga elé, és ez a „bukást” predeterminálja, ami a feszültséget csak növeli benne. A belső feszültség okát ilyenkor érdemes feltárni, akár egy mélyebb grafológiai elemzéssel is.

2. A vezetéknév és a keresztnév viszonya

A vezetéknév a közéletben betöltött szerepünkre utal, a keresztnév a magánélet fontosságáról beszél.

Petőfi Sándor egybe írta a nevét

Ha egybe írott aláírást látunk, akkor olyan emberrel van dolgunk, akinek a munkája nem csak egy egyszerű munka, ami a megélhetéshez szükséges. Ő ezt a tevékenységet még akkor is végezné, ha nem kapna érte ellenszolgáltatást, mert ő nem munkaként tekint erre a tevékenységre, hanem mint olyan cselekvésre, amelyben személye kiteljesedhet.
Ez életének fontos meghatározója, ez a hivatása. Munka és magánélet összefonódása ez, de nem biztos, hogy az egyén tartani képes az egyensúlyt a két terület között.

Fogj papírt és tollat! Próbáld ki, hogy le tudod-e írni egyben a neved! Milyen érzés?


3. Rajzok, kacskaringók, aláhúzás, pont

Gobbi Hilda aláírása - kiemelés aláhúzással

Az aláírás mi magunk vagyunk. Emiatt a nevünk alá húzott vonal: a személyünk fontosságának a hangsúlyozása. Az aláírás köré rajzolt keret a énvédelmünket szolgáló határoló vonal. Az ernyőként a nevünk fölé kerülő vonal a személy sérthetetlenségét hivatott erősíteni.

Ha nevünk után pontot teszünk, az arra utal, hogy határozott a véleményünk, nem tűrünk további beleszólást az általunk kinyilatkoztatott témába. Számunkra az ügy lezárt, nem tűrünk ellentmondást.

4. Olvasható vagy olvashatatlan?

Olvasható aláírás

A tisztán kiolvasható, egyértelmű aláírás az egyén felelősségvállalási képességéről beszél. Arról, hogy adja-e arcát a véleményéhez, vállalja-e tettei következményeit. A sokat aláíró emberek egyszerűsíthetik aláírásukat hatékonyságuk növelése érdekében, ezért náluk az olvashatóság/olvashatatlanság kérdését nem ilyen szigorúan értékeljük. Sokkal inkább az egyéniesség megítélése kerül az elemzés középpontjába.

5. Nyomaték

Az aláírás nyomatéka az énerőre utal (ugyanezt jelenti az írás nyomatéka is). Arra, hogy mennyi feszültség van bennünk, amit az önérvényesítés során kívnunk enyhíteni. Milyen fontos nekünk nyomot hagyni a világban, mennyire szeretnénk hatással lenni a környezetünkre, milyen erős az akaratunk, és milyen erővel küzdünk célunk eléréséért.

Fokozatosan növekedő nyomaték

Az itt látható aláírás érdekessége, hogy a nyomaték, az erő, az aláhúzáson vagyis az én kiemelésén van.Ez az ember képes egyre több energiát befektetni abba, hogy  akaratának érvényt szerezzen, rendkívül ambíciózus és küzdő típus. Erről árulkodik a jobbra felfelé tartó irány is. Ugyanakkor nem biztos, hogy ezt harmonikusan éli meg a környezete, ugyanis olykor erős, durva, és indulatos is lehet pont emiatt a hatalmas hirtelen energiabefektetés miatt.

A fenti vezérfonalak az átfogó grafológiai vizsgálatnak csak egy részét képezik. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az aláírás elemzése önmagában nem elég a személy valósághű jellemzéséhez, az aláírás-elemzés csak a leírt szöveggel való összevetés után teljes. Személyiségkép készítése során a fentieken kívül még többek között az aláírás helyzetét, formáját, irányát is vizsgáljuk. Mivel ez a cikk a teljesség igénye nélkül íródott, csak érdekességeket villant fel, ezeket most nem részletezem. Aki kíváncsi aláírásának jelentésére, annak üzenetére, megtalál minket! 

WriteNow!

Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? I.

A legtöbbünk emlékszik arra, amikor kisiskolás korunkban a tanító néni óriási türelemmel elkezdte tanítani nekünk az első írott betűket. Lassan megtanultuk megformálni a furcsa alakzatokat és az évek során ezt a tudásunkat egyedi és a számunkra leginkább megfelelő írássá fejlesztettük.

A sztenderd (iskolában tanult) írások formai és méretbeli sajátosságai határozzák meg, hogy a későbbiek folyamán a grafológus mihez tudja viszonyítani a kapott írásmintát.  Mind a méretbeli, mind a formai eltéréseket megfigyeljük a vizsgálat során.  Épp ezért elengedhetetlen, hogy tudomásunk legyen arról, hogy a személy milyen sablon alapján tanult meg írni.

Nem véletlenül írtam többes számban a sztenderd írásokat. A magyar történelem folyamán többféle változattal is kísérleteztek már, amelyek közül nem mindegyik bizonyult megfelelőnek. Ezek az idő folyamán lassan kivesztek a gyakorlatból.

1. ábra Kalligrafikus szépírás

A kalligrafikus szépírás (1. ábra) 1906-1948-ig volt forgalomban. Az írás jobbra dőlt, vonásai ellipszisre épülnek. Zónáinak aránya 1:2,5. Az 1925-ös év után egyre többen bírálták a szépírást mondván: formájának megértése és alakítása nehéz a fejlődésben lévő szervezet számára, károsan befolyásolja azt.

Olyan reformírást kívántak, melyek megkönnyítik a formaalkotás folyamatát. A Luttor Ignác által kifejlesztett írásmód az egyike volt az újonnan kialakult módszereknek. 1927-ben javasolták az úgynevezett zsinórírás (2. ábra) tanítását. Az írás körformára épül, 90°-os állóbetűs írás.

Azonban ez a módszer sem volt hosszú életű. Ellenzői 1945 után megsokasodtak, és végül az 1956-ban született általános iskolai tanterv bevezetésével el is tűnt az oktatásból.

2. ábra Zsinórírás

Ekkor vezették be a napjainkban is használatos c-s kötéses írásmódot (3. ábra). Körformára épülő írás, mely 90 °-os szöget zár be az alapvonallal (álló).  Zónái a kalligrafikus írástól eltérően, egyenlő arányúak (1:1:1). Fedővonalas (újra át kell menni a már leírt vonalon) kötésmódod alkalmaz, így folyamatában köti a betűket.

3. ábra C-s kötéses álló írás

 A hozzá fűzött reményeket ez a módszer sem váltotta be, igaz, hogy egységesítette az írás oktatását, de a gyermekek dolgát a legkevésbé sem könnyítette meg. A gyerekek írása a negyedik osztály végére erősen káoszossá, olykor olvashatatlanná vált.

A probléma megoldására indított kísérletezések egyik eredménye a Virágvölgyi Péter féle dőlt írás (4. ábra), melynek tanítását az 1966/67-es tanévben el is kezdték. 1976-tól kísérleti írás, mely egyre jobban elterjedt és ma is használják. 75°-ban jobbra dőlt, ellipszis formára épül. Szakított a fedővonalas kötéssel, így a betűket külön-külön kötik egymáshoz. Ez a módszer és a dőlt írás, dinamikusabb mozgást tesz lehetővé. 

4. ábra Virágyvölgyi Péter féle dőlt írás

Napjainkban tehát a C-s kötéses és a Virágvölgyi-féle sztenderd írásokkal találkozhatunk a leggyakrabban. Azonban az idősebb korosztály köreiben még mindig megtalálhatóak a kalligrafikus szépírás cikornyás formái, sőt talán a zsinórírás hurkos betűi is.

A Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II. részében néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan, milyen mértékben változnak meg a tanult normák az évek során.