A harag mögött mindig fájdalom áll - I. rész

Mindnyájan dühösek leszünk olykor, de a harag kinyilvánítása többnyire több problémát generál, mint amennyit megold. Mégsem szabad elfojtani, fontos, hogy felismerjük a mögötte meghúzódó frusztrációt, félelmet és fájdalmat, és megtanuljuk elengedni, hogy végül az empátiának és a megértésnek adhassa át a helyét. Ehhez nyújt hathatós segítséget - terapeuták ás laikusok számára egyaránt - Riekje Boswijk-Hummel könyve: Harag - Felismerni, megérteni, elengedni.
Az alábbiakban ennek a könyvnek a gondolatait foglaljuk össze több részletben.

Ráhangolódásképpen nézzetek bele a Hulk című filmbe. Érzitek, hogy mit érez Hulk? Érzitek a tehetetlenségét? Éreztetek már ilyen őrjöngő dühöt?

 

A harag mindig pusztító magunkra vagy környezetünkre nézve

I. Harag mögött mindig fájdalom áll

Ahhoz,  hogy még jobban rá tudjunk hangolódni erre a témára játsszatok velünk egy kicsit és képzeljétek el az alábbi kis szituációt.

Fürdés a tavacskában

Képzeld el, hogy az egész napos kemény munka után hazaérkezel és nagyon meleg van. Kimerült vagy, izzadtnak érzed magad, ezért elhatározod, hogy elmész a házad közelében levő tavacskához, ahol rendszeresen szoktál úszni és fürdesz egyet. Összeszeded a holmidat és már el is indulsz. Az úton sétálva már alig várod, hogy lehűtsd magad a tiszta tóban, majd kikapcsolódásképpen feküdj egy kicsit a fűben. Az út, ami a tóhoz vezet kacskaringós és amikor elhagyod az utolsó kanyart is egyszerre az utadat állja egy óriási kerítés, rajta tábla: „Tilos az átjárás.”

Mi játszódik most le benned? Mi fut át a fejeden? Milyen érzéseket kelt a testedben?

Mi a harag?

A harag megértéséhez fontos látni, hogy mi is történik pontosan: várakozással tekintettél a tavacska felé, szerettél volna fürdeni, ez volt a célod. Szeretted volna elérni a célod, de aztán történik valami sokkoló, egy akadályba ütközöl, ami meggátol célod elérésében.

Hirtelen egyfajta rövidzárlatot élsz át, mely olyan érzés, mint a rémület. A rémülettől lebénulsz, a szervezeted különböző stresszhormonokat termel, egy pillanatra nem tudod, mit kellene tenned, frusztrációt és stresszt élsz át. A benned munkálkodó stresszhormonok arra sarkallnak, hogy menekülj, vagy küzdj meg az akadállyal. A frusztráció azáltal válik haraggá, hogy az akadály felé fordítod.

Haragosak leszünk tehát, ha valami megakadályoz bennünket célunk elérésében.

Mi lehet a cél?

A cél mindig valamilyen távolságra helyezkedik el tőlünk, térben vagy időben.

Kialakulhat azonban harag akkor is, ha nem célokról, hanem birtoklásról van szó. Például dühbe gurulsz, ha ellopják a kerékpárodat, megrongálják a kocsidat, vagyis kárt okoznak neked. A tulajdonod nincs tőled semmilyen távolságra, azonban a tulajdonunkkal azonosítjuk magunkat, ha tulajdonunkat megkárosítják az olyan, mintha bennünket sértenének meg, szervezetünk ettől szintén megtelik stresszhormonokkal. Tehát célunk lehet tulajdonunk sértetlenül való megtartása.

Milyen tulajdonunk van?
Vagyonunkon túl absztrakt tulajdonaink is vannak, mint: imázs, hírnév, tekintély, megbecsülés és hasonlók. Ezeket is képesek bizonyos akadályok tőlünk ellopni vagy megsérteni.

Fontos tulajdonunk a mentális tulajdonok, melyek eszmékben, elvárásokban, meggyőződésekben öltenek formát. Elvárhatod például, hogy partnered mindig hűséges legyen hozzád, az emberek őszinték legyenek, lehet valamilyen felfogásod a környezetvédelemről.

Mindenki rendelkezik valamilyen életfelfogással, hitbéli spirituális vagy politikai meggyőződéssel, mellyel szintén azonosulunk. Ha valaki más nézetet képvisel mint mi, és megpróbál minket a saját felfogásáról meggyőzni, azt könnyen támadásnak véljük és már jönnek is a stresszhormonok, frusztráció, harag.

A harag mögötti fájdalom

Azok az emberek, akik dühödten támadnak rá egy akadályra, általában nagyon félelmetesnek tűnnek, ugyanakkor fontos tudni, hogy a félelem a mozgatórugójuk: félnek a fájdalomtól, mely akkor következik be, ha nem érik el céljukat, és fel kell azt adniuk. A dühödten támadó emberek megkísérlik elhárítani az akadályt, hogy elkerülhessék a fenyegető fájdalmat.

Minden esetben igaz, hogy senki sem érzi a saját fájdalmát, amíg mérges. Hogy a fájdalmat már elszenvedte (tulajdonának elvesztése vagy megrongálása által) vagy csak fél a jövőbeni fájdalom lehetőségétől, az jelen esetben mindegy: aki mérges, nem érzi saját fájdalmát.

Ezek alapján a harag definíciója a következőképp hangozhatna:

A harag a fájdalomból vagy a fájdalomtól való félelemből születik, és valamilyen akadály ellen irányul azzal a céllal, hogy az akadályt leküzdje,és ezzel a fájdalmat meg nem történtté tegye, illetve megelőzze.

Tömörebben: a harag menekülés a fájdalom elől

vagy: a harag a fájdalom(tól való félelem)

Következő cikkünkben arról lesz szó, hogy miként pusztít bennünket, vagy környezetünket a haragunk, és milyen módszerekkel lehet megfékezni ezt a pusztítást.

Felismered a bal és jobb kéz közötti különbséget?

Játssz velünk! :)
Tegnapi cikkünkben a bal és jobbkezesség, illetve az agyféltekei dominanciáról volt szó. Ma kikapcsolódni hívunk Benneteket!
Felismeritek melyik a bal és a jobb kéz? :)
Játék

Tudd meg, melyik a domináns agyféltekéd!

A történelem során sokakat foglalkoztatott az agy fejlődése és a domináns kéz kialakulásának körülményei. Arra viszont még ma sem kaptunk választ, hogy milyen folyamatok befolyásolják a jobb, illetve bal kéz dominanciájának kialakulását.

Ha feltesszük valakinek a kérdést, jobb vagy balkezes-e, akkor az illető gondolkodás nélkül rávágja a választ, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy melyik a gyakrabban használt, vagyis a domináns keze. Ezt legtöbben azzal azonosítják, hogy melyik kezükkel írnak. De felmerül-e bárkiben a kérdés, hogy vajon lehet-e valaki látens (rejtett) balkezes akkor is, ha jobb kézzel ír. Valószínűleg nem. Éppen ezért szeretném tisztázni a kezesség fogalmát.

Az agy fejlődése során mindenkinél kialakul, hogy melyik agyféltekéje lesz a domináns (laterális dominancia). Az agyféltekék idegpályái kereszt irányban vezérlik a test bal és jobb oldalát, így a bal agyfélteke felelős a jobb kéz, a jobb agyfélteke pedig a bal kéz irányításáért (ez a szemek, lábak esetében is igaz). Ez a dominancia azonban nem kizárólagos, ez csak azt jelenti, hogy a tevékenységek vezérlésében a domináns agyfélteke nagyobb arányban vesz részt. Így például akinek a bal agyféltekéje domináns az általában a jobb kezét használja a tevékenységek során, de vannak olyan tevékenységek, amit bal kézzel végez. Ennek a dominanciának az aránya a tevékenységek vezérlésében lehet pl.: 20-80% vagy 30-70% is.

Próbáljátok ki az alábbi tesztet, mellyel megállapítható a laterális dominancia és annak mértéke. Jegyezzétek fel, melyik kézzel végzitek el az alábbi műveleteket vagy fogjátok a tárgyat:
- írás
- rajzolás
- dobás
- olló
- fogkefe
- kés -villa nélkül
- kanál
- seprű -melyik kezed van felül?
- gyufa meggyújtása -melyik kezedben tartod a gyufaszálat?
- doboz kinyitása - melyik kezeddel fogod meg a tetőt?

A fokozatok a következők: teljesen jobb (csak jobb kéz használata 10/10), enyhén jobb,  kétkezes (egyenlő arány), enyhén bal és teljesen balkezes (csak bal kéz használata 10/10).

A kézdominancia kialakulásának kezdete már másfél, kétéves korban megfigyelhető, ténylegesen azonban csak 8 éves korra alakul ki, hogy a tevékenységek során melyik kezet részesíti előnyben a gyermek. Több kutatás is folyt annak érdekében, hogy kiderítsék, mitől lesz valaki balkezes. Az egyik ilyen lehetséges magyarázat az öröklődés. A szülők kezességének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy nagyobb százalékban lesz a gyermek is balkezes abban az esetben, ha mindkét szülő balkezes. Egy másik vizsgálat szerint a tesztoszteron mértéke befolyásolja az agyi folyamatok fejlődését. Ha több a szervezetben a tesztoszteron, a jobb félteke gyorsabban fejlődik, mint a bal, ezért lehetséges a bal kéz dominanciájának kialakulása.

A hiedelmek (sátáni eredetűnek tartották, boszorkányságként kezelték, ha valaki a bal kezét használta) és a szokások erejét bizonyította, hogy sok szülő és tanár szoktatta át -akár erőszakos módszerekkel- is a gyerekeket a balkezes írásról a jobbkezesre.

Sokan nem tudják, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyobb százalékban fordultak elő tanulási nehézségek, diszlexia, diszgráfia, dadogás (stb.) azon gyermekek körében, akiket átszoktattak a jobbkezességre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy NE akarjunk változtatni azon, hogy a gyermek balkezes. Ezek a problémák azon gyermekeknél is igazak lehetnek, akiknél nem alakul ki egyértelmű laterális dominancia (Ambidexterek/kétkezesek az olyan emberek, aki mindkét kezüket képesek ugyanolyan ügyesen használni.).

Mondani szokás, hogy a bal a "suta" kezünk, ezért van, aki azt hiheti, hogy a balkezesség bizonyos hátrányokkal (pl. a mozgással kapcsolatos képességekben) jár. A kutatások viszont azt bizonyítják, hogy ez korántsem igaz. A balkezesség előnye, hogy a domináns kéz ügyességét és térorientációs tulajdonságait ugyanaz a félteke irányítja (jobb). Tehát képesek a nagyon gyors, pontos reagálásra, kiváló térérzékelésre. Ez rendkívül jól jöhet pl a teniszt, kosárlabdát vagy vívást űzők körében, hiszen mind megköveteli a gyors reflexeket és a jó térérzékelést.

Balkezes sportolók: Elek Ilona (vívás), Gulyás Péter (kézilabda), Szeles Mónika (tenisz), John McEnroe (amerikai teniszező), Papp László (ökölvívás), Martina Navratilova (amerikai teniszező)

A grafológusok számára elengedhetetlen információ, hogy a vizsgált személy a jobb vagy a bal kezével ír-e, ugyanis a két kéz írásának azonos jegyei különböző módon értékelhetőek. Így például másképp vizsgáljuk a szögek jelenlétét, az ékezetek elhelyezkedését, a hurkok alakját jobb-, illetve balkezes írásoknál. 

Egy kis érdekesség:

Milyen irányba forog a táncosnő? Meg tudod fordítani az irányát? Ha az óramutató járásával megegyező irányban forog, az agyad jobb oldalát használod éppen, ha azzal ellentétesen, a bal agyféltekét. Abban az esetben, ha a két félteke között jó az átjárhatóság, akkor képes vagy megfordítani a nő forgás irányát.

Mivel a két félteke különböző funkciókért felelős, így a dominánsabb agyféltekénkhez tartozó funkciók nagyobb mértékben vannak jelen az emberben, mint a másik oldal funkciói. Ha a bal félteke az irányító, akkor a személy inkább logikus gondolkodású, intellektuális, racionális. Ha a jobb oldal, akkor pedig ösztönös, kreatív, szubjektív lesz az ember.

A bal és a jobb agyféltekéink az alábbi funkciókért felelősek:

Bal félteke: Beszélt nyelv használata; Logikus, analitikus; Algebrikus; Intellektuális; Konvergens; Következtető; Racionális; Absztrakt gondolkodás; Realisztikus, objektív, humorérzék nincs; Irányított; Időérzék.  

Jobb félteke: Néma, látó; Egyidejű, analóg; Holisztikus; Geometrikus; Ösztönös; Divergens; Képzelőerő-kreativitás; „Irracionális”; Tárgycentrikus; Szubjektív, humorérzék; Szabad; Időtlen.

Aláírás, és ami mögötte van...

A minap olvastam egy cikket a cvonline blogján, miszerint hogyan tudjuk a főnökünkről megállapítani a vezetői képességeit, ha esetleg a saját bőrünkön ezt amúgy nem tapasztalnánk meg nap mint nap. Ez adott ihletet, hogy írjak kicsit bővebben is az aláírásokról: nézzük, nálunk miről is szól az aláírás elemzése: a vezetői attitűdön kívül mit tudhatunk meg a személyről?

Az aláírás a legtöbbször leírt, legjobban begyakorlott írásunk. Viszonylag kevés változáson megy keresztül, ha egyszer kialakult. A kézírás felett egyre inkább átveszi a hatalmat a gépírás, de az aláírás szükségessége, érvényessége még mindig fennáll. Egyedi, ezért alkalmas bizonyos helyzetekben az egyén egyetértésének, jelenlétének igazolására.

Az aláírás sok esetben önmagában a teljes személyiség jellemzéséhez nem elegendő, a normál írással való összevetés során jutunk megfelelő következtetésekre. (Bár vannak olyan beszédes, jellegzetes aláírások, hogy önmagukban is értelmezhetők: Pl. Múltkor bemutattuk Messi aláírásának elemzését itt a blogon, és Walt Disney aláírását a Facebookon.)

 

1.A normál írás és az aláírás viszonya

Ha az írásunk az önmagunkról megalkotott elméletünk, képünk, akkor az aláírás az én- ideálunkat testesíti meg. Az általunk vágyott önkép ebben az egy, rövid íráselemben, összesűrítve jelenik meg.

A személy akkor fejlődik, ha vannak vágyai, vannak céljai, amik felé tart, és ezek persze elérhetők, nem irreális célok. Azaz kell lenni egy kis eltérésnek az énképe és énideálja között: többre vágyik, mint aminek aktuálisan érzi magát; többet akar elérni; a személyiség növekedni akar. Más megfogalmazással élve: kell egy bizonyos feszültség, diszkomfort érzés, hogy változni akarjunk, és ne egy helyben toporogjunk, ne a langyos vízben pancsoljunk.

Grafológiai elemzés során ezt a különbséget, ami feszít minket (azaz a növekedési, énkiterjesztési vágyat) a normál írás és az aláírás összevetésével vizsgálhatjuk meg.

Az aláírás mérete

Az írás méretéhez képest kicsi aláírás

A nagy méretű aláírás az egyén kihangsúlyozását jelenti. Az ilyen aláírású emberben nagy az önérvényesítési vágy, szeretne jelentőségteljes lenni, akit az emberek nem felejtenek el egykönnyen. Minél nagyobb a normál írás és az aláírás méretbeli különbsége, annál jobban feszíti a duktort ez a vágy. Élete célja ebben fogalmazódik meg, cselekedeteit ennek a célnak az elérése érdekében szervezi.
Az íráshoz képest nagyon kis méretű aláírás az én háttérbe szorítását jelzi, rendkívül visszafogott, gátlásos emberek írják nagyon kis betűkkel a nevüket. A háttérben szorongásos problémák is meghúzódhatnak.

 Az aláírás stílusa

A személy hitelességét mutatja, ha az aláírás hasonló stílusban íródik, mint a szövegírás.

Ha az alárás nagyban eltér a szöveg írásának stílusától, akkor gyanakodhatunk arra, hogy túl nagy az íróban lévő feszültség. Túl nagy a különbség az aktuálisan látott énkép és a vágyott kép között. Irreális célokat tűz ki maga elé, és ez a „bukást” predeterminálja, ami a feszültséget csak növeli benne. A belső feszültség okát ilyenkor érdemes feltárni, akár egy mélyebb grafológiai elemzéssel is.

2. A vezetéknév és a keresztnév viszonya

A vezetéknév a közéletben betöltött szerepünkre utal, a keresztnév a magánélet fontosságáról beszél.

Petőfi Sándor egybe írta a nevét

Ha egybe írott aláírást látunk, akkor olyan emberrel van dolgunk, akinek a munkája nem csak egy egyszerű munka, ami a megélhetéshez szükséges. Ő ezt a tevékenységet még akkor is végezné, ha nem kapna érte ellenszolgáltatást, mert ő nem munkaként tekint erre a tevékenységre, hanem mint olyan cselekvésre, amelyben személye kiteljesedhet.
Ez életének fontos meghatározója, ez a hivatása. Munka és magánélet összefonódása ez, de nem biztos, hogy az egyén tartani képes az egyensúlyt a két terület között.

Fogj papírt és tollat! Próbáld ki, hogy le tudod-e írni egyben a neved! Milyen érzés?


3. Rajzok, kacskaringók, aláhúzás, pont

Gobbi Hilda aláírása - kiemelés aláhúzással

Az aláírás mi magunk vagyunk. Emiatt a nevünk alá húzott vonal: a személyünk fontosságának a hangsúlyozása. Az aláírás köré rajzolt keret a énvédelmünket szolgáló határoló vonal. Az ernyőként a nevünk fölé kerülő vonal a személy sérthetetlenségét hivatott erősíteni.

Ha nevünk után pontot teszünk, az arra utal, hogy határozott a véleményünk, nem tűrünk további beleszólást az általunk kinyilatkoztatott témába. Számunkra az ügy lezárt, nem tűrünk ellentmondást.

4. Olvasható vagy olvashatatlan?

Olvasható aláírás

A tisztán kiolvasható, egyértelmű aláírás az egyén felelősségvállalási képességéről beszél. Arról, hogy adja-e arcát a véleményéhez, vállalja-e tettei következményeit. A sokat aláíró emberek egyszerűsíthetik aláírásukat hatékonyságuk növelése érdekében, ezért náluk az olvashatóság/olvashatatlanság kérdését nem ilyen szigorúan értékeljük. Sokkal inkább az egyéniesség megítélése kerül az elemzés középpontjába.

5. Nyomaték

Az aláírás nyomatéka az énerőre utal (ugyanezt jelenti az írás nyomatéka is). Arra, hogy mennyi feszültség van bennünk, amit az önérvényesítés során kívnunk enyhíteni. Milyen fontos nekünk nyomot hagyni a világban, mennyire szeretnénk hatással lenni a környezetünkre, milyen erős az akaratunk, és milyen erővel küzdünk célunk eléréséért.

Fokozatosan növekedő nyomaték

Az itt látható aláírás érdekessége, hogy a nyomaték, az erő, az aláhúzáson vagyis az én kiemelésén van.Ez az ember képes egyre több energiát befektetni abba, hogy  akaratának érvényt szerezzen, rendkívül ambíciózus és küzdő típus. Erről árulkodik a jobbra felfelé tartó irány is. Ugyanakkor nem biztos, hogy ezt harmonikusan éli meg a környezete, ugyanis olykor erős, durva, és indulatos is lehet pont emiatt a hatalmas hirtelen energiabefektetés miatt.

A fenti vezérfonalak az átfogó grafológiai vizsgálatnak csak egy részét képezik. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az aláírás elemzése önmagában nem elég a személy valósághű jellemzéséhez, az aláírás-elemzés csak a leírt szöveggel való összevetés után teljes. Személyiségkép készítése során a fentieken kívül még többek között az aláírás helyzetét, formáját, irányát is vizsgáljuk. Mivel ez a cikk a teljesség igénye nélkül íródott, csak érdekességeket villant fel, ezeket most nem részletezem. Aki kíváncsi aláírásának jelentésére, annak üzenetére, megtalál minket! 

WriteNow!

Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II.

Az első próbálkozásoktól kezdve a dinamikus írás kialakulásáig hosszú idő telik el. A gyerekekben először egy stabil tudásnak kell kialakulnia ahhoz, hogy a későbbiek során egyedivé válhasson írásuk. Vagyis automatikus cselekvéssé kell válnia az írásnak.

Cikkünkben, egy ember írásain keresztül mutatjuk be a változásokat.

1. ábra 3. osztályos írás

A c-s kötéses írás, a betűk tanulása 1. osztályban történik. A továbbiakban a gyerekek a sztenderd formákat másolják, a tanítók arra ösztönzik őket, hogy minél pontosabban elsajátítsák az írás folyamatát (4. osztályig). Az írás alakja a legtöbb esetben még az eredetit mintázza. Kerekded betűk, kötött, lassú, jól megformált. (1. ábra)

2. ábra 8. osztályos írás

Ötödik osztályban már engedélyezett az egyszerűsítés, így a diákok elkezdik bontogatni szárnyukat és elindulni az egyediesedés útján. A gyors tempójú diktálásokat csak úgy tudják követni, ha minél gyorsabban írnak, a formák szétesnek és „rondává” válnak. Ahogy sorra váltják az osztályokat, annál gyorsabb tempót várnak el tőlük.  Az írás tempósabb, kötetlen, a formák kisebbek és kevésbé egyformák, szögesedés. (2. ábra)

Többször is lejátszódik a folyamat, mely során az írás szétesik, majd rövid időre stabilabbá válik.

A gimnáziumi időszakhoz kapcsolódik a fiatalok útkeresése. Ez az írásukban is tükröződik, megjelennek a kívülről átvett formák. Ilyen például a karika ékezet, a különböző díszítések. A sok változás, ami ekkor végbemegy a fiatalokban, mind leképeződik az írásukban is (rövid időn belül gyorsan változik). Ezért lesz olykor túlzottan fegyelmezett, kerekded, kusza, szöges, bizonytalan, de akár olvashatatlanná is válhat.

3. ábra 11. osztályos írás

4. ábra 11. osztályos írás

 A két írás közötti eltérés mindenki számára egyértelműen megmutatkozik. Az első írás inkább balra dőlő, rendezettebb, íveltebb, az alakzatok megformáltak (3. ábra). Ezzel ellentétben a másik írás jobbra dől, szögesedő, kevésbé olvasható, feszültség és kiegyensúlyozatlanság olvasható le róla.

5. ábra 12. osztályos írás

Emberünk egy évvel későbbi írásán: kisebb méret, de harmonikusabbnak látszik, inkább álló, kerekebb formák (5. ábra).

Ahogy a bennük zajló folyamatok kezdenek lecsitulni, úgy lesz az írásuk is fokozatosan kiegyensúlyozottabb. A fiatalok személyisége, énük egyre stabilabbá és egyedibbé válik, ami az írásukban is nyomon követhető.

A legtöbb esetben, mire a fiatal felnőtt eléri a 20. életévét, írása felveszi a későbbiekben rá jellemző formákat, tulajdonságokat. (Ez csak egy becsült életkor, akár korábban, akár később is kialakulhat.)

6. ábra aktuális íráskép

Az írás dinamikus, gyors, egyszerűsítő, a formák változatosak és egyediek A távolságok megnövekedtek, de a korábbi írásoktól eltérően ez már kötöttebb. (6. ábra).

Aki esetleg nem olvasta, nézze meg cikkünk első részét is: Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? I.