Mindnyájan dühösek leszünk olykor, de a harag kinyilvánítása többnyire
több problémát generál, mint amennyit megold. Mégsem szabad elfojtani,
fontos, hogy felismerjük a mögötte meghúzódó frusztrációt, félelmet és
fájdalmat, és megtanuljuk elengedni, hogy végül az empátiának és a
megértésnek adhassa át a helyét. Ehhez nyújt hathatós segítséget -
terapeuták ás laikusok számára egyaránt - Riekje Boswijk-Hummel könyve: Harag - Felismerni, megérteni, elengedni.
Az alábbiakban ennek a könyvnek a gondolatait foglaljuk össze több részletben.
Az alábbiakban ennek a könyvnek a gondolatait foglaljuk össze több részletben.
Ráhangolódásképpen nézzetek bele a Hulk című filmbe. Érzitek, hogy mit érez Hulk? Érzitek a tehetetlenségét? Éreztetek már ilyen őrjöngő dühöt?
A harag mindig pusztító magunkra vagy környezetünkre nézve
I. Harag
mögött mindig fájdalom áll
Ahhoz, hogy még jobban rá tudjunk
hangolódni erre a témára játsszatok velünk egy kicsit és képzeljétek el az
alábbi kis szituációt.
Fürdés a tavacskában
Képzeld el, hogy az egész napos kemény munka után hazaérkezel és nagyon
meleg van. Kimerült vagy, izzadtnak érzed magad, ezért elhatározod, hogy elmész
a házad közelében levő tavacskához, ahol rendszeresen szoktál úszni és fürdesz
egyet. Összeszeded a holmidat és már el is indulsz. Az úton sétálva már alig
várod, hogy lehűtsd magad a tiszta tóban, majd kikapcsolódásképpen feküdj egy
kicsit a fűben. Az út, ami a tóhoz vezet kacskaringós és amikor elhagyod az
utolsó kanyart is egyszerre az utadat állja egy óriási kerítés, rajta tábla: „Tilos
az átjárás.”
Mi játszódik most le benned? Mi fut át a fejeden? Milyen érzéseket kelt
a testedben?
Mi a harag?
A harag megértéséhez fontos látni, hogy mi is történik pontosan:
várakozással tekintettél a tavacska felé, szerettél volna fürdeni, ez volt a célod. Szeretted volna elérni a célod,
de aztán történik valami sokkoló, egy akadályba
ütközöl, ami meggátol célod elérésében.
Hirtelen egyfajta rövidzárlatot élsz át, mely olyan érzés,
mint a rémület. A rémülettől lebénulsz, a szervezeted különböző
stresszhormonokat termel, egy pillanatra nem tudod, mit kellene tenned, frusztrációt
és stresszt élsz át. A benned munkálkodó stresszhormonok arra sarkallnak, hogy
menekülj, vagy küzdj meg az akadállyal. A frusztráció azáltal válik haraggá, hogy
az akadály felé fordítod.
Haragosak leszünk tehát, ha valami megakadályoz bennünket célunk
elérésében.
A cél mindig valamilyen távolságra helyezkedik el tőlünk, térben vagy
időben.
Kialakulhat azonban harag akkor is, ha nem célokról, hanem birtoklásról
van szó. Például dühbe gurulsz, ha ellopják a kerékpárodat, megrongálják a
kocsidat, vagyis kárt okoznak neked. A tulajdonod
nincs tőled semmilyen távolságra, azonban a tulajdonunkkal azonosítjuk magunkat,
ha tulajdonunkat megkárosítják az olyan, mintha bennünket sértenének meg,
szervezetünk ettől szintén megtelik stresszhormonokkal. Tehát célunk lehet
tulajdonunk sértetlenül való megtartása.
Milyen tulajdonunk van?
Vagyonunkon túl absztrakt tulajdonaink is vannak, mint: imázs, hírnév, tekintély, megbecsülés és hasonlók. Ezeket is képesek bizonyos akadályok tőlünk ellopni vagy megsérteni.
Vagyonunkon túl absztrakt tulajdonaink is vannak, mint: imázs, hírnév, tekintély, megbecsülés és hasonlók. Ezeket is képesek bizonyos akadályok tőlünk ellopni vagy megsérteni.
Fontos tulajdonunk a mentális
tulajdonok, melyek eszmékben, elvárásokban, meggyőződésekben öltenek
formát. Elvárhatod például, hogy partnered mindig hűséges legyen hozzád, az
emberek őszinték legyenek, lehet valamilyen felfogásod a környezetvédelemről.
Mindenki rendelkezik valamilyen életfelfogással,
hitbéli spirituális vagy politikai meggyőződéssel, mellyel szintén azonosulunk.
Ha valaki más nézetet képvisel mint mi, és megpróbál minket a saját
felfogásáról meggyőzni, azt könnyen támadásnak véljük és már jönnek is a
stresszhormonok, frusztráció, harag.
A harag mögötti fájdalom
Azok az emberek, akik dühödten támadnak rá egy akadályra, általában
nagyon félelmetesnek tűnnek, ugyanakkor fontos tudni, hogy a félelem a mozgatórugójuk:
félnek a fájdalomtól, mely akkor következik be, ha nem érik el céljukat, és fel
kell azt adniuk. A dühödten támadó emberek megkísérlik elhárítani az akadályt, hogy
elkerülhessék a fenyegető fájdalmat.
Minden esetben igaz, hogy senki
sem érzi a saját fájdalmát, amíg mérges. Hogy a fájdalmat már elszenvedte
(tulajdonának elvesztése vagy megrongálása által) vagy csak fél a jövőbeni
fájdalom lehetőségétől, az jelen esetben mindegy: aki mérges, nem érzi saját
fájdalmát.
Ezek alapján a harag definíciója a következőképp hangozhatna:
A harag a fájdalomból vagy a
fájdalomtól való félelemből születik, és valamilyen akadály ellen irányul azzal
a céllal, hogy az akadályt leküzdje,és ezzel a fájdalmat meg nem történtté
tegye, illetve megelőzze.
Tömörebben: a harag
menekülés a fájdalom elől
vagy: a harag a fájdalom(tól való félelem)
Következő cikkünkben arról lesz szó, hogy miként pusztít bennünket, vagy környezetünket a haragunk, és milyen módszerekkel lehet megfékezni ezt a pusztítást.