Most vagy Soha!

Feldmár András, a  tavasszal ismét Magyarországra látogat.

A Kanadában élő, magyar származású pszichológus, pszichoterapeuta tevékenysége szemben áll a pszichológia hagyományos útjaival, mert elítéli a diagnosztizálás széles körben elterjedt módszerét és az ezen alapuló terápiát a betegségek és az emberek címkézését, a gyógyszeres kezelést (egyes kivételes eseteket leszámítva).

Van valami felszabadító abban, ahogy Feldmár András az érzésekről, és terapeutaként szerzett tapasztalatairól beszél.

Lebilincselő előadásai és olvasmányos könyvei egyre nagyobb közönséget vonzanak. Legközelebbi előadásai 2013. május 31-én és június 1-én lesznek, Budapesten, Most vagy soha! címmel. Mi ott leszünk!

Itt és Most! előadás

"A múlt már megtörtént. A jövő beláthatatlan. Csak a jelen létezik. A szeretet éltet, a gonoszság elsorvaszt. 

Mit tesz a szeretet, ha találkozik a gonosszal? Manapság egy ember életében néhány ilyen találkozás elkerülhetetlen. Hol vannak és hogy működnek azok az izmok, azok a szervek, azok a testrészeink, amelyekkel meg lehet bocsájtani annak, aki bántott vagy annak, aki nem védett meg, amikor látta, hogy bántanak? Van élet a halál előtt…"

Ha szeretnél előbb többet megtudni Feldmár András munkásságáról, vagy belepillantani izgalmas gondolkodásába:

Életrajzos 

Feldmár Intézet

Feldmár András: Közelség-távolság

 

Feldmár András: Az önismeretről

HR- Grafológiával

A kiválasztás első és legfontosabb lépése 

Az állás ajánlat megírásakor az első lépés, a megrendelő igényeinek összegyűjtése, azaz a betöltendő munkakör ismérveinek lehető legteljesebb listájának összeállítása.

Ez a lépés nem megkerülhető, mivel minden egyes munkakörben más képességek és tulajdonságok szükségesek a munkavégzés során. Nem ugyanazokat a képességeket keressük még a hasonló munkakörökben sem, ez teljesen egyértelmű, ha egy kamionsofőri és egy könyvelői állásra kell megfelelő jelöltet találni, ám ha két irodai, adminisztratív jellegű munkakörről van szó, már mélyebbre kell ásnunk, és sorra kell vennünk, az állásra vonatkozó összes adatot. A kiválasztás során, a grafológusnak is ezeket az információkat szükséges figyelembe vennie, amikor azt vizsgálja, hogy az adott jelölt, vagy jelöltek beleillenek -e az adott szervezetbe, és hatékonyak tudnak-e lenni a kínált munkakörben.

A munkáltatói igények felmérésének fontosabb szempontjai

A munkáltató adatai, összességében a szervezeti kultúra feltérképezése az első lépés.

A munkavállalóknak többnyire határozott elképzelésük van arról, hogy milyen méretű cégnél szeretnének elhelyezkedni. Van, aki csak kisebb, családias környezetben érzi jól magát, van, akinek a személytelenebb, pörgős multi a kedvére való. 

A cég mérete: például multinacionális vállalat, kisebb cég, kisvállalkozás. 

Tulajdonosai: külföldi tulajdonban lévő Rt., hazai tulajdonosi kör, egyéni vállalkozó alkalmazottja stb.

A munkavégzés helye: központi irodaház, több telephely közötti ingázás, vidéki, külföldi utak, önálló munkavégzés például értékesítőként, otthoni munka.

A munkavégzés körülményei

Irodai munkavégzés, fizikai munka, partnerek látogatása, kötetlen, szakértői, vagy ügyfélnél végzett munka.

Munkakörnyezet

Vezetői hierarchia: hány közvetlen vezetőnek tartozik felelősséggel?

Hány fős csapatban kell dolgoznia? Milyen a csoport összetétele?

Vannak-e beosztottai, tudja-e a munkafeladatokat delegálni?

Milyen felelősségi körei vannak?

Elvárások

Milyen általános és milyen speciális képességek szükségesek a munkakörben?

Például ügyfélszolgálaton: kiemelkedően magas monotónia tűrés, nagyon jó konfliktuskezelési képesség, türelem, ügyfélközpontúság, rugalmasság, gyors gondolkodás, belső kontrollos személyiség, önbizalom, humán beállítódás, kedves, optimista személyiség, stb.

Adminisztratív munkakörben: kiemelkedően magas monotónia tűrés, nagyon jó rendszerező képesség, analitikus gondolkodásmód, reáljellegű érdeklődés, precízség, lassabb, strukturáló gondolkodás, magas figyelem-koncentráció, erős kontroll.

Személyiségjegyek

A közvetlen vezetővel való hatékony együttműködéshez szükség van olyan személyiségjegyek meghatározására, melyek nem szorosan a munkakörhöz kötődnek, de fontosak a hosszú távú együttműködés megvalósításában.

Milyen típusú emberrel tud hatékonyan együttműködni, milyen összetételű csoportba kell majd beilleszkednie?

Leginkább a szociabilitás (intro-extroverzív alkat, alkalmazkodás, agresszió szintje, tolerancia, pletykásság, megbízhatóság) az akarat (céltudatosság, túlbiztosítás) és az érzelmek (érzelmi egyensúly, lelkesedés, önbizalom hiány) területeinek vizsgálatával gyűjthetünk ilyen tulajdonságokat.

Motiváció, jutalmazás

A munkáltató lehetőségei behatárolják alkalmazottaik lojalitását, elkötelezettségét, elégedettségét növelő eszközeit, de szerencsére kis odafigyeléssel, kollégáik alaposabb megismerésével hatékonyabbá tehetik ezt a fontos feladatot.

A legtöbbször előforduló motivációk: A szellemi tevékenységben való elmélyülés lehetősége, önmegvalósítási igény megélése, fejlődési lehetőségek, anyagiak, vezető szerep elérésének lehetősége, közösséghez való tartozás igényének kielégítése (munkahelyi klub, céges események), dicséret, jutalmazás (hónap dolgozója, bónuszok).

Fejlődési lehetőségek, karrier-tervezés

Pontosan mérhetőek azok a jegyek, melyek azt mutatják, hogy a jelölt vezető szerepre vágyik-e, irányító, vagy kreatív, folyamatosan újító, alkotó feladatokra vágyó típus-e.

Hogy milyen a tanulási képessége, a dominancia igénye, megmarad-e hosszabb távon ugyanabban a pozícióban? Vagy éppen a rutin munkát, a megszokott feladatokat részesíti-e előnyben?

A sikeres karrierút három alappillére, a szakma iránti folyamatos érdeklődés, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, a munka és a magánélet összehangolásának megvalósítása. E három tényező egyensúlyának megvalósítása lenne a célja mindannyiunknak. (Egy ideális világban).

Ezeknek a lehetőségeknek a feltérképezése javíthat a beválási esélyeken a munkáltató szempontjából, a munkavállaló oldaláról nézve viszont az alapos önismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres karriert tudhasson magáénak.

A grafológus munkájának második lépése, az írásminták felvétele. Erről lesz szó a következő cikkben.

Filmajánló - Viselkedészavarok

A grafológiának is megvannak a maga kompetencia-határai. Így a grafológia nem alkalmas betegségek diagnosztizálására, vagy a későbbiekben bekövetkező betegségek jóslására.

A kézírásból nem lehet fizikai betegségeket megállapítani, és a viselkedészavaroknak, agyi diszfunkcióknak sincs grafológiai jellemzője. (Kivéve a diszgráfiát, mely szorosan összefügg az írással, így megfelelő szaktudással a grafológia segít feltárni a diszgráfiás funkciózavarokat)

A National Geographic TABU című sorozatának ez az epizódja a viselkedési zavarokkal foglalkozik és ezek közül vesz néhányat sorra. A dokumentumfilmben hallhatunk a narkolepsziáról, a központi idegrendszer egy betegségéről, melyet a hipotalamusz hibás működése okoz. Ennek eredményeképpen a narkolepsziában szenvedők napközben fellépő alvásrohamokkal küszködnek.

A Tourett-szindrómáról is szó esik, mely kényszeres mozgást és általában káromkodást is jelent. Ez a zavar egy neurológiai rendellenességből ered. A homloklebeny kóros működéséből fakad, hogy a Tourett-szindrómában szenvedő emberek nem képesek uralni viselkedésüket, mozgásukat, beszédüket.

 Megismerkedhetünk egy trichotillo mániában szenvedő fiatal lánnyal, aki kóros hajtépkedésben szenved. Valamint találkozunk két autista férfival, akikről kiderül, hogy az ijesztő és antiszociálisnak bélyegzett viselkedésük mögött teljes értékű emberekként, tiszta érzelmekkel, értelmes gondolatokkal élnek, és annak szentelték életüket, hogy eloszlassák az autizmussal élőkről kialakult hibás képet.

A filmben bemutatott emberek különböző betegségekkel és funkciózavarokkal rendelkeznek, mégis van bennük egy közös: nem mindennapi viselkedésük miatt a társadalom kitaszítottjai lettek.

Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? I.

A legtöbbünk emlékszik arra, amikor kisiskolás korunkban a tanító néni óriási türelemmel elkezdte tanítani nekünk az első írott betűket. Lassan megtanultuk megformálni a furcsa alakzatokat és az évek során ezt a tudásunkat egyedi és a számunkra leginkább megfelelő írássá fejlesztettük.

A sztenderd (iskolában tanult) írások formai és méretbeli sajátosságai határozzák meg, hogy a későbbiek folyamán a grafológus mihez tudja viszonyítani a kapott írásmintát.  Mind a méretbeli, mind a formai eltéréseket megfigyeljük a vizsgálat során.  Épp ezért elengedhetetlen, hogy tudomásunk legyen arról, hogy a személy milyen sablon alapján tanult meg írni.

Nem véletlenül írtam többes számban a sztenderd írásokat. A magyar történelem folyamán többféle változattal is kísérleteztek már, amelyek közül nem mindegyik bizonyult megfelelőnek. Ezek az idő folyamán lassan kivesztek a gyakorlatból.

1. ábra Kalligrafikus szépírás

A kalligrafikus szépírás (1. ábra) 1906-1948-ig volt forgalomban. Az írás jobbra dőlt, vonásai ellipszisre épülnek. Zónáinak aránya 1:2,5. Az 1925-ös év után egyre többen bírálták a szépírást mondván: formájának megértése és alakítása nehéz a fejlődésben lévő szervezet számára, károsan befolyásolja azt.

Olyan reformírást kívántak, melyek megkönnyítik a formaalkotás folyamatát. A Luttor Ignác által kifejlesztett írásmód az egyike volt az újonnan kialakult módszereknek. 1927-ben javasolták az úgynevezett zsinórírás (2. ábra) tanítását. Az írás körformára épül, 90°-os állóbetűs írás.

Azonban ez a módszer sem volt hosszú életű. Ellenzői 1945 után megsokasodtak, és végül az 1956-ban született általános iskolai tanterv bevezetésével el is tűnt az oktatásból.

2. ábra Zsinórírás

Ekkor vezették be a napjainkban is használatos c-s kötéses írásmódot (3. ábra). Körformára épülő írás, mely 90 °-os szöget zár be az alapvonallal (álló).  Zónái a kalligrafikus írástól eltérően, egyenlő arányúak (1:1:1). Fedővonalas (újra át kell menni a már leírt vonalon) kötésmódod alkalmaz, így folyamatában köti a betűket.

3. ábra C-s kötéses álló írás

 A hozzá fűzött reményeket ez a módszer sem váltotta be, igaz, hogy egységesítette az írás oktatását, de a gyermekek dolgát a legkevésbé sem könnyítette meg. A gyerekek írása a negyedik osztály végére erősen káoszossá, olykor olvashatatlanná vált.

A probléma megoldására indított kísérletezések egyik eredménye a Virágvölgyi Péter féle dőlt írás (4. ábra), melynek tanítását az 1966/67-es tanévben el is kezdték. 1976-tól kísérleti írás, mely egyre jobban elterjedt és ma is használják. 75°-ban jobbra dőlt, ellipszis formára épül. Szakított a fedővonalas kötéssel, így a betűket külön-külön kötik egymáshoz. Ez a módszer és a dőlt írás, dinamikusabb mozgást tesz lehetővé. 

4. ábra Virágyvölgyi Péter féle dőlt írás

Napjainkban tehát a C-s kötéses és a Virágvölgyi-féle sztenderd írásokkal találkozhatunk a leggyakrabban. Azonban az idősebb korosztály köreiben még mindig megtalálhatóak a kalligrafikus szépírás cikornyás formái, sőt talán a zsinórírás hurkos betűi is.

A Változó írásunk avagy miből lesz a cserebogár? II. részében néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan, milyen mértékben változnak meg a tanult normák az évek során.

Erik Erikson: Pszichoszociális fejlődéselmélet

Serdülőkor és Identitáskeresés

 

Erik Erikson (1902-1994) elmélete szerint a fejlődés (énünk fejlődése) életünk egészén át, tehát a születéstől kezdve egészen a halálig tart. Elméletének fő vonulata az énidentitás és annak fejlődése az élet előrehaladtával. Úgy gondolta, hogy a környezetünkben bekövetkező változásokra reagálva énünk is változik.

Erikson nyolc fejlődési szakaszt különböztetett meg. Minden szakaszban úgynevezett krízist vagy konfliktust élünk át. Az egyes fázisokból úgy léphetünk át a következő szintre, ha ezeket a konfliktusokat (Erikson szóhasználatában fordulópontokat) sikeresen meg tudtuk oldani. Az, hogy egy-egy szakasz mikor kezdődik el és mikor lesz vége, mindenkinél eltérő lehet.  Erikson minden egyes krízishez két ellentétes pólust kapcsolt. Az embereknek ezek között kell valamiféle egyensúlyt kialakítaniuk ahhoz, hogy túl tudjanak lépni a következő fejlődési szintre. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a személy mindkét oldalt megtapasztalja. Ha az egyik kimarad, az a későbbiek során (későbbi életkorban) újabb problémákhoz vezethet.

A serdülőkor életünk egyik legnehezebb időszakát jelenti. A sok lelki és fizikai változás alapjaiban változtathatja meg az embert. Az ismeretlen érzések, vágyak és változások magukban hordozzák a kérdést: ki is vagyok valójában? 

Ebben az életkori szakaszban (12-20 év) a fiataloknak helyet kell találniuk a felnőttek világában, ám ehhez egy erős identitásérzést kell felépíteniük. Ennek elérése kritikus fontosságú feladat a felnőtté válás folyamatában. Kísérletezések sora veszi kezdetét, mikor a serdülő több szerepet is ”felpróbál”, mielőtt a lényével leginkább összhangban levőt megtalálná. Az a szerep lesz a megfelelő, amelyben saját énfogalmát és a mások által róla alkotott elképzeléseket össze tudja egyeztetni. Ez az összekapcsolódás eredményezi a belső összhang élményét.

Minél több a fiatalban az össze nem illő elem, annál nehezebb kialakítania az identitását, annál inkább összezavarodik. A személy nem kap választ a Ki vagyok én? kérdésre, így azt sem tudja eldönteni, hogy milyen irányban folytassa életét. Ilyenkor lép fel szerepkonfúzió (a személy túl sok szerepet felpróbált, de nem volt képes kialakítani a saját identitását, zavarodottság jellemzi), mely abban jelenik meg, hogy a serdülő nem képes hivatást találni magának. 

Erikson úgy vélte, hogy minden sikeresen megoldott szakasz velejárója egy úgynevezett erény kialakulása. A serdülőkor fázisához kapcsolódó erény a hűség. Ez azt a képességet jelenti, hogy akkor is hűségesek/ őszinték maradjunk önmagunkhoz, ha vállalt értékeink esetleg szembekerülnek egymással. 

Ebben a bejegyzésben a már korábban említett fontossága miatt emeltem ki a többi közül a serdülőkor konfliktusát. A grafológia segítségükre lehet az önmegismerés folyamatában azoknak a fiataloknak, akik nehezebben birkóznak meg ezzel a problémával.