Végre valahára

Pillantsunk bele az elemzésekbe is.

Sokat írtunk már a grafológiáról, a grafológusokról, most lássuk, mit kapunk kézhez, ha elemeztetjük az írásunkat. FIGYELEM! Ezek a részletek saját gyűjteményünkből valók.

A grafológiai személyiségkép készítésekor, mielőtt a legizgalmasabb részhez - viselkedésünk valódi okaihoz-érnénk, néhány fő területet külön is kiemelünk. A mentális képességeket, a munkavégzés/tanulás módját, a közösségi viselkedést, az érzelmek megnyilvánulásait, az energizáltságot. 

Először a mentális képességek bemutatását illusztráljuk 3 példával.

Mentális képességek 1.

Kitűnő rendszerező képességű, a részletekből építkező típus. Kreatív, jó formaérzékkel, esztétikai igényességgel bír. Művészi, kézügyességet igénylő pályán is sikeres lehet.

Józan ítélőképességű, világos gondolkodású, pontosan el tudja helyezni magát a világban, tudja kicsoda és mit akar. Ám néha tervszerűtlen, sőt meggondolatlan lehet. Nehezen találhatja meg az összefüggéseket a dolgok között, nem szívesen kezd új feladatokba. Szereti a megszokott sémákat alkalmazni, szellemileg önállótlannak érzi magát. Fél a megvalósítástól. Attól, hogy esetleg hibázik. Jobban kihasználhatná a benne rejlő intellektuális késztetéseket. (Ha nem hibázunk, nem is tanulhatunk belőle).

A konvenciókat betartja, normakövető, de önálló gondolkodás jellemzi. A tradíciók mélyen a személyiségébe épültek, erkölcsi tartást, szilárd alapot adva a mindennapoknak.

Az információkat nem fogadja be első hallásra, meg kell őt győzni ész érvekkel. Abban hisz, amiről bebizonyosodott, hogy igaz és működik.

Hajlamos lehet légvárakat építeni, idealista. Elvágyakozik olykor, az ábrándjaiba menekül.

Mentális képességek 2.

Kifejezetten intelligens, gyors gondolkodású. Hamar felismeri a szabályszerűségeket, könnyen eligazodik új helyzetekben, és megérti az új információkat.

Rugalmas gondolkodás jellemzi, azaz egyszerre több nézőpontot is figyelembe tud venni problémamegoldás közben, illetve tud váltani a feladatok között.

Tiszteli a tradíciókat, normakövető. Emiatt kissé nehézkes lehet az újdonságok, befogadása a számára, 

Józan ítélőképességű, reálisan látja saját magát, és környezetét. Állandó a világhoz való viszonya, azaz a családjának nem kell attól félnie, hogy hirtelen, felelőtlen döntést hoz.

Új feladat kezdetekor szoronghat, megfontoltan, átgondoltan kezd a munkához.  Első lépésben igyekszik rendszerezni, gondolatait elkülöníteni. A kisebb részletekben való tájékozódás jól is megy neki, de nem mindig következetes, ezért a távlati tervezésben, a nagyobb egységekben nem lát olyan tisztán.

Gyakran sző terveket, vágyakozik, ábrándozik. Azonban ezeket az elképzeléseit nem meri megvalósítani, mert kicsit fél a jövőtől, az újtól. Nem tudja, hogyan lépjen tovább.

Gondolatait szeretné közölni környezetével, tárgyilagosan fogalmaz. A tanult ismereteket is könnyen tudja alkalmazni a gyakorlatban.

Szellemi téren visszafogja magát, kissé önállótlan, megerősítésre vár.

Minden tevékenységében esztétikai igényesség jellemző rá.

Mentális képességek 3.

A duktor reálérdeklődésű, analitikus gondolkodásmódú. Logikus érveket keres a feladatmegoldás során, ezeket vezeti le valamilyen gondolat mentén, mely folyamat végén megszületik a válasz. Magas intelligenciája, lényegkiemelő és körültekintő képessége révén, rendszerint jó végeredményre jut.

Eredményközpontú, célorientált. E törekvéseit tárgyilagossága, tudatossága és rendszerezési képessége nagyban segíti.

A konvenciókat mindig betartja, tiszteli a formalitásokat.

Az intellektuális szféra fontos a számára, az értelmiségi életformát a mindennapokba építi. Amit tanul, azt megpróbálja hasznosítani a jelenben is, és jövőbeli céljaihoz is tudja az odavezető utat, azt, hogy mit kell még megtanulnia.

A külső benyomások, új információk iránt szellemileg fogékony, ám nem mindig fogadja el azokat. Kritikai érzéke fejlett, amihez egy kis félelem, olykor szorongás társulhat egy-egy ismeretlen idea megjelenésekor. Máskor spontán ötletei támadnak, működteti fantáziáját, gyors szempontváltásokra képes gondolkodásában.

Jó helyzet felismerési képessége és arányérzéke képessé teszi a feladatok közötti váltásokra. Képes egyszerre több mindenre figyelni, és rangsorolni.

Esztétikai érzéke jó, igényes munkája, környezete külalakjára is.

Még több tudásra vágysz? Katt ide a hírlevélért.

Mi az a személyiségkép?

Már megint az önismeret

Az önismeret szó elcsépelt, mégis megfoghatatlan, nem konkrét ismeretet jelent. Sokan hiszik azt, hogy tudatosan élnek, ezért nincs szükségük alapvető pszichológiai ismeretekre. Nem szeretik, ha megmondják nekik, mit gondolnak rosszul, hiszen hoznak felelős, felnőtt döntéseket, dolgoznak, gyerekeik, családjuk, barátaik vannak. Elválnak, vagy évekig nem találnak párt, ellaposodik a házasságuk. Szeretnének családot alapítani, még sincs gyerekük. Unják a munkájukat, de nem tudják mi máshoz kezdhetnének, miben jók. Kamasz gyerekeiknek nem tudnak tanácsot adni, vagy nem értik meg őket. Szorongás, depresszió, sikertelenség keseríti napjaikat. Vagy egyszerűen csak negyvenes éveikre arra eszmélnek, hogy valahol elakadtak a gépezetben.

Önmagunk megértése

Tudnánk saját személyiségünk összetevőiről készíteni egy listát? Objektívet. 

Arról, hogy milyen képességeink vannak, azokat milyen szintre fejlesztettük? Adottságainkat kihasználjuk? Érdeklődési körünknek megfelelő munkát végzünk? Analitikus, vagy inkább holisztikus gondolkodásúak vagyunk, racionális, vagy kreatív feladatmegoldás jellemez minket? Konfliktus kerülők, vagy dominánsak vagyunk? Bírjuk a monotóniát, a stresszt? 

Vissza tudunk emlékezni, hogy milyen vágyak, célok motiváltak minket, amikor készültünk a felnőtt életre? Milyen események alakították az életünket, és kik voltak azok a személyek, akiket mintaként másoltunk? 

A környezetünkbe szépen belesimulunk, elégedettek velünk társas kapcsolatainkban? Ugyanolyannak látnak minket mások is, mint ahogyan mi magunk?

 Ki vagyunk békülve azzal, amit látunk? 

Ha összeírjuk, kik vagyunk, és milyenek vagyunk, ha megértjük, hogy bizonyos helyzetekben miért pont úgy reagálunk, és ha tudatosítjuk magunkban, hogy mi motivál minket tevékenységeinkben, rájöhetünk, hogy mi akadályoz, miben kell fejlődnünk, és mi az a tulajdonság, amit "örököltünk" szüleinktől, de nem tudunk azonosulni vele. 

Az önismeret-fejlesztő eszközök segíthetnek ebben a kutató munkában, mert egyedül nem biztos, hogy jól meg tudjuk ítélni kudarcaink okait. Kevesen vannak, akik más nézőpontból is képesek értelmezni életük eseményeit, reálisan fel tudják mérni teljesítményüket, és elvakultság nélkül látják szüleik nevelési bakijait.

A többségnek szüksége van egy átfogó, részletes leírásra személyiségéről ahhoz, hogy változtatni tudjon. Mi ezt személyiségképnek nevezzük.