Önbizalom és önértékelés a grafológiában

A grafológiában az a és az o betűk (oválok) jelentősége óriási. Sokféleképpen vizsgáljuk, elidőzünk alakjuk, méretük, átalakításuk színvonala, dőlésük értékelésével. Hogy miért ilyen fontos ez a két kis karika? Hiszen még egy jó kis hurok, vagy áthúzás sincs rajta, legtöbben még azt a kis kötővonalat is elhagyják, amely a másik betűhöz kapcsolná. Azért olyan fontos, mert lényünk lényegét szimbolizálja. Azt mutatja meg, hogy mekkorának érezzük magunkat a bőrünkben, a többi emberhez viszonyítva, mekkora helyet jelöltünk ki magunknak a világban. Hogyan tudjuk beváltani a hozzánk fűzött reményeket, egyáltalán be tudjuk-e váltani? Az is benne van, hogy miközben megyünk előre, és önmegvalósítunk, hogyan érezzük magunkat. Össze tudjuk-e egyeztetni a magánéletet a munkával.  

Önbizalmunk mértékére csak viselkedésünk, megnyilvánulásaink utalnak, egyfajta adottságként fogjuk fel, mely vagy van, vagy nincs. Hogy mikor, hogyan fejlődött ki, és lett akkora amekkora, azt nem tudjuk felidézni. Azt, hogy lehet, és olykor kellene fejleszteni, azt azért sejtjük, tapasztaljuk, hiszen az önbizalom az életben való érvényesülés alapfeltétele. Hiába okos, tanult valaki, önbizalom híján nem tud felmutatni olyan eredményeket, mint az elbizakodott, hatalmas arccal rendelkező társa.

Az önbizalomhiány a gyermekkori negatív élményekből, környezetünkből érkezett visszajelzésekből, különféle hatásoktól, kudarcokból, eltorzult én értékelésből ered. Minden olyan feladatból, amit nem fejeztünk be, melyeknél nem teljesítettünk teljes erőbedobással, minden apró ígéretből, amit nem váltottunk be, olyan dolgokból melyeket hagytunk elkallódni, rossz irányba terelődni. 

A sikertől pedig nő az önbizalom. De mint tudjuk, a sikerért meg kell dolgozni. Cselekedni kell. Bele kell menni olyan dolgokba is, melyektől félünk, de ha józan ésszel végiggondoljuk, meg tudnánk csinálni. 

Ha céljaink elérése elé saját önbizalomhiányunk gördít akadályokat, akkor sok apró feladatra bontva, részcélokat kijelölve -és teljesítve- kisebb- nagyobb sikereket is elkönyvelhetünk magunknak. Ezeket mindig tartsuk szem előtt, és gyűjtögessünk jó sokat belőlük. 

Csak megnövesztjük, és kikerekítjük velük azokat az ovál betűket. 




Ha tetszett, oszd meg barátaiddal is.

Ismered ezeket az embereket?

A személyiséget többféle típusba sorolhatjuk, sokféle tipológia alapján (Hippokratész, Kretschmer, Jung, Eysenck). A grafológiai elemzés során rengeteg számszerű adatot kapunk, melyet táblázatban rendszerezünk, és grafikonokon is megjelenítünk. A grafikon alapeleme egy egyenes, jobban mondva szakasz, melynek kezdő pontja az önbecsülés mértéke, vagyis saját elképzelésünk, hiedelmünk a világban elfoglalt helyünkről, végpontja pedig, az önmegvalósítás sikerességének szintje, stabilitása.

Az egyenes meredekségét a személy önérvényesítési késztetésének mértéke adja.

Tengelyünknek sokféle típusa és konstellációja, variációja lehet, értelmezését befolyásolja sok más tényező. Ez a grafikon az alapja a dinamikus személyiségkép készítésének. Durván egyszerűsítve, csak a játék kedvéért, ezeknek az egyeneseknek a tanulmányozásával is sokféle viselkedéstípusú embert ismerhetünk fel.

Mostanában a leggyakrabban előforduló típus, az úgynevezett szenvedély tengellyel rendelkező, aki nem lépi meg azokat a lépéseket, melyek a siker felé vinnék, nem vállalja fel a kockázatosabb utat, inkább valamilyen szenvedélybe menekül. Az ad neki kikapcsolódást, feltöltődést a mindennapokból.

Egy másik típus, a mártír, aki kötelességtudóan teljesít, túlvállalja magát, közben érzi, hogy túlterhelt, mégsem képes saját terheit csökkenteni.

Ismerjük a másokon átlépve önérvényesítő törtetőt, aki ellenszenvet kelt agresszivitása miatt. Neki valószínűleg kicsi az önértékelése, és éppen ezért szeretne nagy erőkkel bizonyítani.

Az ereszkedő egyenes összenyomottságot, rossz mentális közérzetet takar, a személy énjének, vágyainak háttérbe szorítását.

Végül, aki többnek akar látszani, mint ami. Az önmagáról kialakított képet feltupírozta, és azt várja, hogy különlegességét mások is elismerjék. Nincs valódi teljesítmény mögötte, ezért könnyen megbántódhat, ha ez kiderül.

Szerencsére, nem ilyen egyszerű a rezonometriai értelmezés, számtalan adatot viszonyítunk egymáshoz, ahogy az ábrán is látszik, sok-sok mért elemet és azok egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk.

Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma ábra sem. 

ŐK MÁR MEGKAPTÁK A LEGFRISSEBB HÍRLEVELÜNKET.
IRATKOZZ FEL TE IS!