"Az emocionálisan érett Embert a szív intelligenciája jellemzi:
nem tud érzéketlen lenni mások sorsa iránt,
nem tudja elfogadni az igazságtalanságot,
a cinizmust vagy a szenvedést,
s még kevésbé vesz részt ilyesmiben."
Isabelle Filliozat
(Egyed Ildikó és Bertha Renáta (Aurum
Recruitment) felmérése és HR Portalon megjelent cikke alapján 2013.05.07.)
Újabb
érveket tudunk felhozni a grafológia létjogosultsága mellett, a kiválasztásban.
De csak a professzionálisan kivitelezett grafológiai vizsgálatnak, nem a
gyorselemzésnek, és nem a „nézzünk meg néhány képességet” típusú
vizsgálódásnak.
Már
eddig is volt véleményünk az interjú és a beválás kapcsolatáról, amit a HR
Portálon megjelent cikk csak még jobban megerősített.
Egy
kérdőíves vizsgálatban az interjúztatóknak és az állásra jelentkezőknek
ugyanazokra a kérdésekre kellett válaszolniuk. Azt vizsgálták, hogy milyen
mértékben egyezik meg a két fél válasza az adott kérdésekre. Az értékeléskor a
HR-es és a jelölt érzelmi intelligenciájának szintjére is következtettek.
A
legfontosabb kérdések az alábbiak voltak:
Milyen az
interjúztató viselkedése? Bátorító, kellemes hangulatot
teremt, bizalmat, jóindulatot, tisztelet sugároz az álláskereső felé? Sajnos
nem. A jelölteknek csupán 13 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő a légkör az
interjún. Ezzel szemben a szakemberek 43 százaléka gondolta magáról, hogy
barátságos légkört teremt, melyben valóban megnyílnak az emberek, és így a
lehető legtöbbet tudhat meg róluk.
Az interjúztató
viselkedése mennyiben befolyásolja az interjú végkimenetelét?
Mind
az álláskeresők, mind pedig az interjúztatók (89%-85%) úgy gondolja, hogy vagy
teljes mértékben, vagy részben a HR-es viselkedésétől függ az interjú sikere.
Az
interjúztató hangulata befolyásolja-e a kiválasztási folyamatot?
A
válaszadók 65 százaléka adott igenlő választ, tehát nagyon sokan nem tudják
legalább az interjú idejére kívül hagyni aktuális problémájukat, rossz
hangulatukat.
Hogyan
reagál az interjúztató, ha a jelölt valamivel feldühíti? A
válaszadók 45 százaléka nem tudja szó nélkül hagyni dühét.
Negatívan
befolyásolja-e az interjú kimenetelét, ha az álláskereső nem válaszol egy
valószínűleg számára kínos kérdésre?
Az
interjúalanyok negyedének már van ilyen tapasztalata, és a szakemberek is
ugyanezt az arányt ismerik el.
Befolyásolja-e
a HR-est a jelölt neme, kora?
Saját
bevallásuk szerint, a humán szakemberek 60 százalékánál ez előfordul.
Szokott
visszajelzést adni az interjú kimeneteléről?
25
százalékuk igen! Minden esetben.
És
a többiek? Miután leültek, és beszélgettek egy emberrel. Az emberi erőforrás
szakemberek. Csak néha-néha? Öt
százalékuk pedig soha sem ad, mert nem tartják fontosnak. Ők hol tanulták a
szakmájukat? És miért?
A cikk végkövetkeztetését szó szerint idézem:
Konklúzió
A fentiek tükrében érdemes átgondolni, hogy vajon jelen van-e az érzelmi intelligencia tudatos alkalmazása, vizsgálata az állásinterjúk folyamatában? A válaszokból, illetve egyes interjúk megfigyeléséből arra lehet következtetni, hogy sajnos nincsen.
Fontos lenne tehát, hogy a HR területen dolgozó szakemberek magasabb szinten rendelkezzenek érzelmi intelligenciával - empátiával, lelkiismeretességgel, rugalmassággal, bizalommal, megbízhatósággal, hiszen ezek a tulajdonságok mind hatással vannak a kiválasztás folyamatára.
Érdekességként szolgálhat a kérdőív első kérdésének eredménye, melyben a HR-eseknek arra kellett válaszolniuk, hogy mennyire tartják magukat sikeresnek szakmájukban. Az eredmény a fentiek tükrében nem hazudtolja meg a HR-esek saját magukról alkotott, néhol elfogult véleményét, ugyanis a válaszadók 85 százaléka "elég jó" interjúztatónak tartja magát.
A fentiek tükrében érdemes átgondolni, hogy vajon jelen van-e az érzelmi intelligencia tudatos alkalmazása, vizsgálata az állásinterjúk folyamatában? A válaszokból, illetve egyes interjúk megfigyeléséből arra lehet következtetni, hogy sajnos nincsen.
Fontos lenne tehát, hogy a HR területen dolgozó szakemberek magasabb szinten rendelkezzenek érzelmi intelligenciával - empátiával, lelkiismeretességgel, rugalmassággal, bizalommal, megbízhatósággal, hiszen ezek a tulajdonságok mind hatással vannak a kiválasztás folyamatára.
Érdekességként szolgálhat a kérdőív első kérdésének eredménye, melyben a HR-eseknek arra kellett válaszolniuk, hogy mennyire tartják magukat sikeresnek szakmájukban. Az eredmény a fentiek tükrében nem hazudtolja meg a HR-esek saját magukról alkotott, néhol elfogult véleményét, ugyanis a válaszadók 85 százaléka "elég jó" interjúztatónak tartja magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése