Vajon jól kommunikálunk párunkkal?
Veled is előfordult már, hogy hiábavalónak érezted a társaddal való diskurzust? Hogy ugyanaz a beszélgetés már többször is lezajlott köztetek? A várt eredmény azonban elmaradt. Netán belefutottatok egy jó kis játszmába, és észre sem vettétek? Ő is a saját verzióját hajtogatja, Te is a tiédet, de nem juttok előrébb.
Sokszor eszembe jut egy gondolat, -már nem tudom hol olvastam- mely így szól: ha valamit sokszor elmondasz, de nincs foganatja, akkor rosszul mondod, azaz benned van a hiba.
Én ezt legtöbbször a gyerekeimmel kapcsolatban érzem, mikor századszor kérem meg őket valamire, de meg sem hallják.
Néha le is rajzolom.
Egyébként ez jön be a leginkább. Szeretnek kis leveleket találni a párnájukon, a tolltartójukban, vicces rajzzal, szeretetteljes üzenettel. (Ahelyett, hogy leordítom a hajukat, az esti vacsi-fűrdés-olvasás-lefekvés-ja kész van a lecke hajtásban). Persze amikor az ember fáradt, ideges, szorongó, általában morog, vagy kiabál, esetleg fenyegetőzik, zsarol kínjában azért, hogy meghallgassák, figyelembe vegyék a kérését.
Ne adjuk fel!
Talán az segíthet, ha mindkét fél egymás után, (egy nyugodt pillanatban) őszintén elmondja mi bántja, mit szeretne a másiktól, és miért.
Például egy rendszerető embert kiboríthatja, ha párja az egész lakásban szétdobálja a ruháit, nem pakolja el a használati tárgyait. Nem elég a látványból adódó rossz érzés, de még pluszmunkával is jár a pedáns számára, hogy jól érezhesse magát otthonában.
Ebben a helyzetben hiába kérjük, hecceljük, zsaroljuk a másikat, Ő nem fogja érteni, miért zavar ez minket. Nem is várhatjuk el, hogy Ő is ugyanúgy gondolkodjon, mint mi.
Azonban köthetünk kompromisszumot is. Ki kell találni, hogy a rendszerető fél meddig tud engedni, mekkora az a rumli, amit még tolerálni tud. Ugyanígy a nemtörődöm fél is gondolja végig, meddig tud elmenni. Lehet például a nappaliban, a hálóban egy kosár, amibe a ruhákat hajigálhatja, egy polc, amibe az újságokat, csavarhúzót, töltőket teheti, vagy akár egy olyan íróasztal, ami valójában egy szekrény, és becsukva eltünteti a kupit. A rendezett káoszt elviselni már nem olyan nehéz.
Egymás érzéseinek meghallgatása a kapcsolat elmélyüléséhez vezet, csak az kell hozzá, hogy mindkét fél komolyan vegye a másikat, és ne rutinból darálja le a napot.